24,6 km 494 m szint 8:07 alatt pihenőidőkkel, fotózással. Csillagos ég, 15 fok és telihold kísérte utunk, majd a nap végére 34 fokban érkeztünk. Ismét csodás táj, cuki állatok, finom illatok voltak az úton. A lábaimnak jót tett a sós víz, ma minden rendben volt velük.☺️
13,4 km 319 m szint 4:37 alatt pihenőidőkkel. Csodás időben csillagos ég alatt indultunk, 32 fokos hőségben érkeztünk. A háttérben egyre jobban látszanak a Picos de Europa csúcsai.
A lábaim kezdenek alakulni. Tegnap este azt a tanácsot kaptam, hogy az óceánba áztassam, sétáljak a homokos parton, mert az segít kiszárítani a hólyagokat. Jelentem délután strandoltunk, remélem meglesz a hatása.
A mai séta tele volt csodákkal, a reggeli kávéhoz bárt keresve megismerhettük Currot, aki volt olyan kedves, hogy az otthonában vendégül látott minket egy kávéra és bepillantást engedett az életébe.🥰 Megkönnyeztük a kedvességét. Majd a vacsorához sajtot kóstoltunk a helyi sajtboltban, ahol csak fél kilós kiszerelésben lehetett sajtot venni, de mi a melegben nem tudnánk szállítani, így volt olyan kedves a boltos, hogy nekünk ajándékozta azt a darabot, amiből a kóstolót kaptuk. Nagyon szeretem a spanyol emberek kedvességét, segítőkészségét, végtelen nyugalmát és derűjét.
10,1 km 168 m szint 2:44 alatt. Az első fele az útnak vonattal, a második fele gyalog. A vízhólyagjaim lázadnak. Brutális meleg lett megint, aszfalton árnyék nélkül 29 fokban gyalogoltunk. Ma ismét különleges szálláshelyünk van a Regina Coeli kolostorban, kis cellák emeletes ággyal és csappal.
Az eddig ténylegesen megtett Camino km 264, össz szint 6394 m.
15,9 km 354 m szint 8:14 alatt pihenőidővel, busszal, vonattal az utolsó kilométereken. Csodás nap, gyönyörű parti út, szeles felhős idő, de a végére napos 29 fok lett.
Mivel szálásunk volt foglalva nem kellett sietnünk, este fél hét után érkeztünk meg. A nap vége kalandosra sikeredett, a gps többször is megtréfált minket. A lábaim nem díjazták a kalandozást, lett is új vízhólyagom szuper zokni, krémezés ide vagy oda, nem számított. Mondjuk tegnap ridegtartás volt, csak a kisujjamon lévő hólyagot ragasztottam le.
A következő napok fejtörést okoznak szállás ügyben is, mert a santanderi ágyi poloskákat nem tudjuk melyik szállásokra vihették tovább.
Valódi pihenőnap. Csak zoknit vásárolni mentem el. A lábaim tudtak ma pihenni. Tammy is beért Santanderbe, így újra együtt gyalogolunk holnaptól. Parti utat választottunk, van hol aludnunk, nem kell sehova sietnünk.
15,6 km 201 m szint 3:42 alatt pihenőidőkkel. Csoda egy nap volt a mai. Gyönyörű csillagos ég, majd napkelte fogadott 7:30-kor induláskor. A hosszabb part menti utat választottam, mert már hiányzott az óceán. Megérte. Somosból kis hajóval kb. 30 perc alatt értünk át Santanderbe.
A Santos Martires Alberguenél várakoztunk kb. 2 órát. Az ajtón kint volt egy cetli, hogy zárva, felette pedig hogy egykor nyit. Persze semmi mozgás nem volt, gyűltek a zarándokok amikor is egy négy fős csapat befutott és mondták, hogy a szálló két hétig zárva van ágyi poloska miatt. Ennek hírére kezdődhetett a szálás vadászat. Találtam is egy klassz kis kikötőre néző hostelt.
A városban még sikerült 7 km-t összeszedni nap végére. Tetszik ez a város.
18,1 km, 178 m szint 4:11 alatt pihenőidőkkel. Ma csak egy kis szakaszon érintette az utam a caminót, Santona másik végéből folytatódott az út, ahova a lábam miatt nem kívántam visszamenni. Óceán nélkül, de ugyanúgy aszfalton 5 km-el rövidebb úton érkeztem. Itt van az ősz, friss 12 fokban, sötétben indultam. Csodálatos tájakon, falvakon édes illatban vezetett utam eukaliptusz és platán ligeteken keresztül. Az alberguehez egy jó kis kaptatót megmászva érkeztem meg. Bejelentkeztem, ágyaztam, zuhanyoztam, megebédeltem és lekezeltem a lábaimat. Jelenleg a dombtetőn árnyékban heverek egy padon és élvezem a csendet, a természet hangjait. Holnap Santander a cél a parti útvonalon kishajóval Somo-ból.
Eddig megtett camino kilométerek 216,6. Városnéző séták ebben nincsenek benne. Összes megtett km 273,6.
8,3 km 161 m szint 2:54 alatt hajókázással együtt. Ez a pihenőnapom.
Reggel 13 fokban, zokniban, papucsba 9-kor patikában kezdtem. A patikus megnézte a gyulladt vízhólyagjaimat és ajánlott rá krémet, illetve vettem egy egy remélhetőleg szuper talpbetétet a cipőmbe, amivel nem lesz gond aszfalton gyalogolni. A felhők szép lassan elkezdtek feloszlani, mire Santonába értem sütött a nap. Nagyon helyes kis város, bevásároltam, a kasszás hölgy a kérdésemre ajánlott egy kedves bárt a piac mellett, ahol villásreggeliztem és kávéztam egyet majd elindultam kifelé a városból a szálláshelyre. Itt kiderült, hogy bár az oldalukon az van fent, hogy van mosó és szárítógép, még sincs, így a délutáni szieszta után mehetek vissza a városba a mosodába mosni. Remélem lesz még 1-2 mosni vágyó zarándok akikkel megoszthatjuk a költségeket. Holnap 21 km a terv, lesz, ami lesz.
26,2 km 464 szint 6:38 alatt ebédidővel együtt. Szinte végig esőben, aszfalton. Sehol nem volt egy bár vagy fedett hely, ahol megállhattam volna lábat pihentetni. Útközben cipőt cseréltem és a North face cipőmet ki is dobtam, mert lekoptak a talpáról a rezgéscsillapító gumik. Nagyon fájt a talpam az aszfalton, lassan haladtam, nagyon csúnya lett, begyulladt a jobb lábamon két vízhólyag. Laredóig még 12 km-t kellett volna gyalogolni, de azt a távot már busszal tettem meg. Tudtam, hogy a Norte 2/3-a aszfalt, de reménykedtem, hogy a lábam jobban bírja majd.
Laredo csodás kis város, a trinitárius apácáknál szálltam meg este. Volt közös éneklés, mise a végén zarándokáldással. A városkában hétvégén az “V. Károly utolsó partraszállása” rendezvény négy napra virágzó reneszánsz várossá változtatja Laredót. Az utcákat, a létesítményeket és az épületek homlokzatát a kor stílusában díszítik és ékesítik zászlókkal, amelyek Kasztília egyik legfontosabb kikötőjének fényét idézik. Az ünnepségek a város minden szegletében zajlanak, köszönhetően a reneszánsz piacnak és a reneszánsz utcai művészeti előadásoknak, amelyek a négynapos ünnepségek során megállás nélkül zajlanak. Edi javaslatára felkerestem a 23 éve Madrid mellett élő temesvári, kürtös kalácsot készítő srácot. Jót beszélgettünk miközben sült a diós kalácsom, amit egy pacharan kíséretében a zivatar elől menekülve egy kocsma sátra alatt fogyasztottam el. Kellemes péntek estém volt.
Holnap a parton elsétálok a hajóig 5,9 km majd a túloldalon pihi napot tartok Santonában. Ez a terv.
17,3 km 458 szint 5:10 alatt pihenőidővel, bevásárlással. Szemerkélő esőben indultam még sötétben 6:46-kor, mert a radar nagy esőt jelzett később és szerettem volna minél kevesebbet gyalogolni zivatarban. Onton után szakadt le az ég, a parti utat választottam, mert rövidebb volt és elméletileg láttam volna az óceánt. Sajnos ez az út végig az autóúton haladt, csupa aszfalt, az óceánt meg nem lehetett látni az esőfelhőtől. 10-kor már megérkeztem a város szélére, menet közben összefutottam Leával és Linával a német lányokkal, együtt megálltunk reggelizni és kávézni. Úgy éreztem korán van még ahhoz, hogy itt maradjak és várjak, amíg 3-kor nyit a szállás, de végül étkezéssel, bevásárlással és a szállásra gyalogolással eltelt még 2 óra, közben a vizes ruhákban a szélben átfagytam. A donativos albergueban volt hely, ezért maradtam. Lea tovább gyalogolt még 9 km-t a lefoglalt szállására. Tammy ma Bilbaoból Pobenaig ment, mert Jeff ma repült haza.
Holnapra is esőt mond, még nem tudom meddig fogok gyalogolni.
26,6 288 m szint 5:37 aszfalt végig, a folyó menti alternatív utat választottam, mert szerettem volna Portugalete-ben a Vizcaya-hídon átkelni. Nagyon meleg volt ma, monoton, ipar negyeden keresztül, illetve biciklis út mellett vezetett az utam.
