24,8 km 550 m szint 6:25 alatt pihenőidőkkel. 17 fokban, párás ködös időben indultam és érkeztem. Nagyon kellemes napom volt eukaliptusz erdőben, csodás kis “falvak”, inkább tanyaközpontok között. A kilométerek ismét spanyolosak lettek, a buencamino app szerint a mai etap 21,3 km, ehhez képest ugye pötitet több lett.
Éjjel nem aludtam, mert kisakkoztuk, hogy a köhögős pasi a mellettem lévő emeletes ágyon az, akitől pár napja egy 10 személyes kis albergueben Tammy elkapott valami torok nyavalyát és azóta sincs jól, egyágyas helyeket foglal, hogy ne fertőzzön meg senkit. Penduelesben szállt meg akkor, amikor én a Picos de Europán kirándultam és írta, hogy van két idősebb spanyol fazon, akik közül az egyik egész éjjel durván köhögött. 3 napja összefutottam vele egy kávéra útközben, majd este írja, hogy fáj a torka és olyan mintha lázas lenne. Reméli nem kaptam el.
Le is fotóztam a csókákat, átküldtem neki a képet. Azt mondja léceljek le amilyen gyorsan csak tudok, mert ezek ők. Hát este 1/2 10-kor már nem volt hova. Elkapott a harci ideg. Elkezdtem köszörülni a torkom, a japán lány is megindult, a hapsi látta a nemtetszésünk, ezért kért a haverjától egy maszkot. Mondanom sem kell, hogy elővettem az enyémet is, semmit nem tudtam benne aludni. Maxnak az orosz srácnak mondom itt a hapsi akitől a barátnőm elkapta a köhögős nyavalyát, kijönnék aludni a konyhába. De nem volt hova. Gyorsan rám fújt valami illóolajos cuccot, az ágyamat is körbefújatta velem. Magamra kentem amúgy is este a szokásos onguard olajat és borsmentát a nyelvem alá, de azért nem tudtam aludni. Egész éjjel köhögött. S vígan ma is egy albergueben szállnak meg, ahelyett, hogy gerincesen elmenne egy drágább egyszemélyes szobába, hogy ne fertőzzön meg senkit.
Reggel jó korán elindultam, hogy megszabaduljak tőlük, erre utolértek, mert csak két pici hátizsákkal gyalogolnak, a nagyokat előreküldik. Mondanom sem kell, hogy megint állapotba kerültem. De felfújtam a pofámat és megkérdeztem, hol és melyik albergueben szállnak meg, így én oda tuti nem fogok menni. Sajnálom a többieket, akikkel ma együtt fognak megszállni.”
Nem egy buta emberről van szó, egy nyugdíjas informatikus, aki xarik arra, hogy végig fertőzi a Caminót. Nem értem hova tette az eszét. Gondoltam megkérdezem, ha beteg miért nem megy haza vagy privát szobákba, hogy ne betegítsen meg másokat.
Zavar, hogy azzal kell foglalkoznom a következő napokban, hogy valahogy elkerüljem őket és ne szívjunk egy levegőt. Az első 5 km-t ma idegből toltam le, rögtön jelzett is a lábam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése